Légy készen mindig arra, hogy bármikor bekopoghatnak hozzád, s betér egy-egy váratlan vendég. Lásd vendégül a barátaidat is, hiszen olyan kevés idő jut a találkozásra. Készülj, terítsd meg az asztalt, legyen rajta minden, mi szem, s szájnak ingere. Készítsd fel a szívedet is, fogadd szeretettel, kedvességgel a hozzád betérőket, legyen mindig virág a vázádban, s add meg a módját, hogy kedvetekre beszélgethessetek.

Ebben a zűrzavaros világban kell egy kis sziget, ahová visszavonulhatunk az élet rohanó tempójától. Egy könnyed beszélgetés mindig fel tud vidítani bárkit. Legyen sok kérdésed a barátaidhoz. Tréfálkozzatok, nevessetek, legyetek vidámak, és feledjetek el minden gondot pár percre, csak a jókedvvé legyen a főszerep. Legyél te a kezdeményező, és legyél te az, aki magához hívja a szeretteit, a közeli ismerőseit, hidd el, hogy meghálálja a sors neked a kedvességedet. Van, mikor elég egy csésze kávé vagy tea, a lényeg, hogy együtt lehessetek, beszélgethessetek, és vidáman töltsétek az időt.

Vannak soha vissza nem térő alkalmak. Lehet, hogy egy barátodnak szüksége lenne egy jó lelki beszélgetésre, de nem mer kezdeményezni. Vedd észre ezeket az intő jeleket, hívd meg magadhoz, és lehet, hogy ha csak ketten vagytok, jobban meg tud nyílni, és el meri mondani mi bántja. Olyan keveset beszélünk egymással. Rohanunk mindig. Nincs időnk a másik emberre. Tegyünk kivételt, legyen egy héten egy nap, amikor be tudjuk illeszteni, hogy a barátainkkal töltjük időnk egy részét. Van, mikor elég egy-két perc. Elég arra, hogy megtudjuk, minden rendben van, és nyugodtabban megyünk a következő nap felé.

Vegyük észre egymást. Vegyük fel a telefont, tárcsázzuk fel a barátunk számát, hívjuk meg őt magunkhoz, lássuk őt vendégül, és tegyünk fel neki annyi kérdést, amennyire csak tud válaszolni. A feszültségekkel teli életünkben oldjuk a hangulatunkat egy kis baráti beszélgetéssel.