Hűha! Szóval vegyük csak kézbe az irányítást! :) Ez néha jól megy, de bizony van, hogy nem merünk kezdeményezni semmit, mert tartunk a visszautasítástól. És nemcsak a szerelemre értem ezt, hanem úgy általában félünk, hogy visszautasítanak bennünket. Ilyenkor inkább visszavonulót fújunk és megadjuk magunkat a sors szeszélyeinek. Azt hiszem, hogy ez a legrosszabb amit csak tehetünk. Érezz rá a ritmusra, érezd, hogy mikor van szükség rád, és ha úgy érzed itt az idő, cselekedj azonnal, mert minden elvesztegetett perc megbosszulhatja önmagát. Előtted volt életed lehetősége és nem éltél vele. Van egy idézet, ami pont idepasszol, olvasd csak el: "Nincs rosszabb annál, mint amikor elszalasztasz egy különleges embert, és még évek múlva is azon agyalsz, hogy mi lett volna, ha odalépsz hozzá. Sose feledd: a próbálkozás egy lehetőség, a siker vagy a visszautasítás egy élmény, míg a félelem miatt elszalasztott cselekedet csak a nagy büdös semmi." (A. J. Christian)

Azt hiszem, hogy ilyen szókimondóan még senki sem merte ezt így leírni, én is csak idézni mertem a mondatot, mert nem szeretném, ha megsértődnél, de az idézetben benne van minden, amit csak a jó kezdeményezésről tudnunk kell. Előttünk áll sokszor a nagy lehetőség és mi nem tudunk élni vele. Vajon ki jár így pórul? Csakis mi magunk. Úgyhogy ha úgy érzed, hogy van egy kínálkozó lehetőség előtted, ne várj semmire, vedd át az irányítást, vedd kézbe a dolgok irányítását, és ne habozz kezdeményezni, mert lecsúszol olyan dolgokról, amikre nagyon is vágytál. Nem mindenki veszi azért jó néven, ha ajtóstól rontunk be a házba, légy ezért kellően körültekintő és mindig a józan eszedre és a szívedben lévő érzéseidre hagyatkozzál. A szívedben az érzéseid sosem hazudnak, azokra bátran építkezhetsz, és amikor látsz, megfigyelsz valamit, akkor azok az élmények mind itt fognak elraktározódni, a szíved legkisebb zugában. 

Szóval vegyük csak kézbe az irányítást! Sokszor lesz majd úgy, hogy igazat adsz nekem ebben a kérdésben, hiszen ha elszalasztod életed nagy lehetőségét, kit fogsz okolni emiatt? Nyilván magadat vagy esetleg a jó sorsodat, ami most éppen cudarul elbánt veled. Nincs semmi félnivalód, ne tarts a visszautasítástól, mindig légy elég bátor és elég merész, hogy kezdeményezni tudjál. Olvasd el az említett idézetet olyan sokszor, amilyen sokszor csak kell, és megérzed, ráérzel majd az élet ritmusára, ami mindig kínálja egymás után sorban szépen a kínálkozó lehetőségeket. A te dolgod csupáncsak annyi, hogy észre tud venni ezeket a lehetőségeket az életedben, a napjaid során. :)