Ha nagyon "magad alatt vagy" (ha lehet ilyen csúnyán fogalmazni), gondold meg százszor, mielőtt úgy döntesz, hogy jól magadra csukod az ajtód, és senkivel nem akarsz beszélgetni sem. Csak te jársz rosszul, az biztos. Próbáld elterelni a figyelmedet a rossz hangulatodról, és mozdulj ki otthonról. És ezt én tanácsolom, aki szinte minden idejét a négy fal között éli, mert nincs ereje ahhoz, hogy megtegye az első lépést. De ha már meg tudod tenni azt a bizonyos első lépést, kinyílik a világ körülötted, és ahogy mondani szokták, - vagy megtanulsz a földön járni, vagy megtanítanak repülni -, de mindenképpen lesz segítséged ha már elindultál.

Ezernyi csoda van a világban, ami felfedezésre vár. Legyél te az, aki felfedezi őket, és légy nyitott a világra. Szárnyallj a sirályokkal, légy te is szabad, és engedd szabadjára a fantáziádat is. Mindenki követi a saját útját. Van, aki hamar rátalál az ő ösvényére, van, akit egy kicsit ösztökélni kell, mert egy kicsit magábaforduló típus. Meg kell tudnunk változni, ha felfedezzük magunkban, hogy visszahúzódóbbak vagyunk az átlagnál. Ha kimész az utcára, láthatod, hogy mindenki követi a saját útját, és egymást formáljuk azáltal, hogy néha összefutunk az utcákon, vagy a strandokon, vagy éppen a munkahelyünkön.

Lépj egy nagyot, gondolj mindig arra, hogy sok-sok élménnyel leszel gazdagabb, ha be mersz vállalni olyan dolgokat, amiktől eddig féltél. Legyél erős, mikor döntesz. És ha úgy döntesz, hogy el mersz indulni, hidd el, hogy a jó sorsod segíteni fog neked minden bajban, kisegít a gödörből, ha elbuksz, és erőt meríthetsz önmagadból, a társaidtól, és a jószerencse is melléd szegül, mert megtetted az első fontos lépést az életedben. :)