Amit mi teszünk önmagunkért, azért mi vagyunk a felelősek. Ha nem sikerülnek úgy a dolgaink, amint azt mi szeretnénk, kár másokat hibáztatni, kár ráfogni valamire, hogy épp az volt a hibás, mert valami balul ütött ki. Persze ha ez ilyen egyszerű lenne, nem is kellene írnom róla többet, de van amikor hiba csúszik a "gépezetünkbe", és minden felfordul körülöttünk. Ilyenkor azért hajlamosak vagyunk arra, hogy másban lássuk a baj okát. Szelíd megértéssel, jó körültekintéssel hamar elejét vehetjük akár a veszekedéseknek, akár önmagunk marcangolásának is.

Van egy dal, amiben Koncz Zsuzsa énekli, hogy - "Ahogy lesz, úgy lesz. Bárhogy lesz, úgy lesz." -, szeretem ezt a dalt és sokszor hallgatom. Hallgasd meg te is a youtube-on, nagyon jó kis dal. Még azt is énekli benne, hogy a sors ezer rejtelem. Nincs pontosan kiszámítható sorsunk, van, amikor meg kell adjuk magunkat a körülményeinknek. A jövőt nem sejthetjük, csak a ma pillanata a miénk, ezzel a mostani időnkkel kell jól gazdálkodnunk, hogy a jövőnk is jól alakulhasson.

Ha véletlenül rosszul sül el az, amit csinálunk, arra gondolj, hogy lesznek még jobb napjaid, amikor a jót még jobb követi, és azt olyan egyszerűen természetesnek szoktuk venni. Ha belekalkulálunk hibákat is az életünkbe, ha tudjuk, hogy van, amikor mi szoktunk hibázni, nem fogunk ok nélkül másokat hibáztatni semmiért. És mindig is lesznek olyan helyzetek, amikor az iménti dalt fogjuk dúdolni, - bárhogy lesz, úgy lesz. Ahogyan a Napot váltja a Hold, a nappalt váltja az éjszaka, ugyanúgy váltakozva alakul a mi életünk is, hol jobban megy a sorunk, hol gyengébben. De aki hamar el tudja felejteni a rossz érzéseit, hamarabb talál önmagára, és hamarabb tud ismét bekapcsolódni az élet sodrásába.