Mindenkinek van egy vagy több fotóalbuma biztosan. Olyan jó felidézni a régen elfeledett emlékeket, történeteket, eseményeket! Ahhoz viszont, hogy szép albumunk legyen, ott kellett lennünk azon a bizonyos helyen, ahol készültek ezek a fényképek. Vagy esetleg kaptunk érdekes és feledhetetlen fotókat a családtól, a barátoktól. Téli hideg estéken kitűnő szórakozás nézegetni és feleleveníteni a régebben történteket. Gyermekek és felnőttek egyaránt jól szórakoznak.

Szerezz magadnak sok-sok szép emléket azzal, hogy beszélgetsz a gyerkőceiddel, a szüleiddel, a kedveseddel olyan soha el nem múló érzésekről, amiket akkor kaptál, akkor éreztél, amikor együtt voltatok például egy kiránduláson, vagy egy diplomaosztón, vagy egy anyák napi iskolai rendezvényen. Minél többször elevenítitek fel a régmúlt történéseit, annál jobban elraktározódik a szíved mélyére, és később egyre inkább gondolsz rájuk. Nekem is volt, a lányomnak is volt emlékkönyve, ahova bárki írhatott, rajzolhatott, persze csak a kiválasztottak voltak ilyen kiváltságos helyzetben. Nekem is össze kellett szednem minden rajztudásomat, hogy szép virágot tudjak rajzolni, amikor megkértek erre. Azt hittem, hogy nem fog sikerülni, de végül egészen pompás kis virág keletkezett.

Emlékszem még nagyapám és nagymamám mennyit meséltek a régi fiatalságukról. Azokról az időkről, amikor én még nem is léteztem. Jó volt hallgatni őket, és a szívem repdesett az örömtől, amikor ilyen beszélgetős esték voltak a családban. Szerettem is a kis családunkat, és igyekeztem, hogy megmaradjanak ezek az emlékek. Ezernyi módot keríthetünk arra, hogy emlékeket varázsolhassunk akár az emlékkönyvekbe, de akár a szívünk mélyére is. Legyünk résen, mikor a gyermekek kérdezősködnek, milyen is volt a mi fiatalságunk. Adjuk át azokat az élményeket, amiben részünk volt, így jobban megismernek minket, és ők is ilyenné válnak majd. Keressünk lehetőségeket, hogy egyre gyakrabban legyünk együtt a családunkkal, a barátainkkal, és később boldogan emlékezünk vissza ezekre az élményekre. :)