Indul a nyár! ... Valóban, itt a teljes kánikula, nem lehet okunk most a panaszra, a lehetőségek szinte adottak ahhoz, hogy jól érezhessük magunkat. Hát, akkor hajrá! Vessük bele magunkat a nyárba. Ha valamikor, akkor most tényleg elegendő alkalom nyílik mindenféle jóra, álmodjuk meg magunknak azt az álmot, amihez épp kedvünk van, és éljük meg azt teljes valóságában. Ha álmodozunk, sokszor hisszük azt, hogy azok csak az álmok szintjén mozognak, nem lesz belőlük semmi, szerteszéjjel foszlanak, mint egy rossz vászondarab. Ez koránt sincs így, ezért is biztatlak én is, hogy merd úgy élni az életedet, ahogy neked tetszik, mindenféle apró-cseprő gondoktól mentesen, és merj nagyot álmodni, hiszen csak tőled függ, hogy meg mered-e valósítani.

Legyen bennünk annyi bizakodás, hogy elhiggyük, bármi megtörténhet velünk, bármit megtehetünk, amit csak szeretnénk. Ha túl sokáig várunk álmaink beteljesülésére, akkor elszalad az élet mellettünk, így kimaradunk olyan sok jóból, amit pedig megérdemlünk, és hiábavalóságnak éljük meg az életünket. Aki mer, az nyer! Úgy érdemes csak élnünk, hogy érezzük, minden álmunk valóra válhat, mégpedig olyan gyorsan, ahogy mi serénykedünk az igyekezetben. Ugyanis kell részünkről egyfajta buzgalom, ami arra serkent, hogy ne csak álmodozzunk, hanem törődjünk is velük a valóság talaján is. Minden álom megvalósulásra törekszik, ez szabály, azért gondolkozunk róla annyit. És, ami megvalósulhat, azért tudunk is tenni, mégpedig nem is keveset. Akkor pedig igenis kötelességünk is egy kicsit igyekezni, hogy mindez megtörténhessen.

Amíg betegesebb voltam, csak az álmaim tartották bennem a lelket. Nem hittem el, hogy képes vagyok arra, hogy valóságossá tegyem őket. Azóta már jobban vagyok, és sok-sok álmom teljesült be, olyanok, amikről tényleg azt mondják, hogy ilyen csak a mesében létezik. Úgyhogy saját tapasztalatból is csak azt tudom mondani, hogy érdemes nekifogni az álmaink beteljesülésének. Az életünk így is, meg úgy is eltelik. De nem mindegy, mit teszünk érte, és hogy merünk-e az álmainkból valóságot formálni. Merjünk, hiszen ez a leghőbb vágyunk nagyon sokszor! :)