No, ezt a bejegyzést éppen jókor írtam magamnak, mert "szalad a konyha", ráférne a lakásra is egy jó nagy takarítás, és vannak emellett még több halaszthatatlan dolgok, amiket már eddig is mindig tologattam magam előtt. Szűkebb határidőket kell szabnom, mert ha túl sok időt hagyok egy feladat elvégzésére, akkor mindig azt hiszem, hogy az idő megvár, és lesz belőle később is, csakhogy ez nem így működik. Hány órára lenne szükségünk, hogy mindent a maga módján és a maga idejében meg tudnánk csinálni? Ha csak halogatjuk a dolgainkat, az idő akkor megáll. Illetve csak nekünk állt meg, az idő halad tovább a maga méltóságában. Könyörtelenül és sokszor nagyon gyorsan.

Mi kell vajon ahhoz, hogy ne halogassunk? Elhatározás mindenképpen, hogy változni szeretnénk, és a döntés, hogy bele is kezdünk a változtatásba. Késztetés, motiváció, hogy legyen kedvünk is elvégezni, amit éppen kell. Csúnyán visszaüt, ha sokáig halogatunk valamit. Megszólal hamarosan a lelkiismeretünk is, mert azért csak tudjuk, hogy meg kellett volna tenni azt, ami éppen nem volt kedvünkre, és szépen igyekeztünk elfelejteni. Ha már beleszólt a lelkiismeretünk, akkor lehet, hogy könnyebb dolgunk van, mert elindít egy folyamatot, ami a cselekvéshez visz minket, és ha nincs is mindig kedvünkre, amit kell tennünk, a lelkiismeret hívó szavára azért majdnem mindig sikerül belekezdeni a feladatainkba. Nem szabad megvárni ezt az időt, sem azt, hogy ennyi óra ketyegjen a fejünkben, mint a képen is van, jókor, jó időben kell tudni cselekedni.

Valahogyan mindenkit elkap a "gépszíj" néha, és nem úgy működünk, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Okos gondolatokkal kiszűrhetjük a negatív érzelmeink okozta dühöt, vagy fásultságot, unalmat, vagy éppen a tehetetlenséget is. Nagyon rá kell figyelnünk arra, amit legbelül érzünk. Ha a kisördög belül azt mondja, hogy - no, most van itt a cselekvés ideje -, akkor az legtöbbször úgy is van. Hallgassunk a jó szóra, vegyünk egy jó nagy levegőt, és indítsuk be a napunkat már kora reggel jókedvvel, vidámsággal, mert így biztosan több kedvünk is lesz a továbbiakhoz is. Szoktassuk magunkat egyfajta rendhez, amitől ha törik ha szakad nem térünk el, és legyünk változatosak, ötleteljünk, mert így az idő is inkább nekünk dolgozik.