Mindig szerettem a százszorszépet, ezt a virágot, ami nekem mindig a tisztaságot, az érzékiséget, és a szívből jövő őszinteséget jelképezi. Nekem sokat jeletenek ezek az érzelmek, és hiszem, hogy nélkülük élni hiábavalóság. Mindig is túl őszinte voltam. Ez néha rosszul jött ki egy-egy helyzetben, de ilyen vagyok, nem sokat tudtam változtatni rajta.

Ha megvan benned az a tulajdonság, hogy tudsz mindekivel úgy beszélgetni, hogy a társad érzi, bizalommal vagy felé, érzi, hogy lehet benned bízni, érzi azt az igazi őszinte barátságot, amit csak te tudsz nyújtani, akkor boldog embernek tarthatod magad, mert ez az igazi érték. Szívből küldöm neked is szeretettel ezt a sok szép virágot, s kívánom, hogy tartsd meg magad olyannak, mint amilyen most vagy, aki hisz az életben, aki hiszi, hogy léteznek őszinte barátságok, őszinte tiszta szerelmek, és aki minden cselekedetével bizonyítja, hogy rászolgált az igaz barátságra.

Nagyon bántott engem, még mikor általános iskolás voltam, és a legkedvesebb barátnőm megharagudott rám. Nem is beszéltünk egy ideig, csak mikor kiderült, hogy alaptalan volt minden rossz érzése felém, csak akkor éreztem, hogy mennyit is ér egy barátság. Nincs ma sem sok barátnőm, de akik vannak, azokban teljesen megbízom, és minden titkomat rájuk merem bízni. Nem mintha nagyon titokzatos lennék, de ők azok, akiknek mindent el merek mondani ha őszintén beszélgetünk egymással.

Becsüld meg az őszinte, tiszta érzésű embereket, ahogy szokták mondani - bajban ismerszik meg, ki a jó barát. Olyankor derül ki, hogy ki is áll közel hozzád, kiben bízhatsz, és ki tart ki melletted. Ha minden körülmények között meg tudod őrizni azt az embert, akivé váltál, megbíznak majd benned a társaid, és sok igaz barátod lesz majd.