Hát, igen! Észnél lenni nem mindig könnyű feladat. A fenti képről is sok minden leolvasható. Ahhoz, hogy mindig észnél tudjunk lenni, jó, ha ki tudunk néha kapcsolni, nem engedjük felhalmozódni a sok feszültséget. Ehhez sokszor idő kell, lehet, meg kell tanulnunk meditálni vagy relaxálni egy kicsit, de egy jó könyv olvasása is kizökkenthet minket a nyomasztó teher alól. Az érzéseink sokszor az orrunknál fogva vezetnek minket, felveszik a vezető szerepet és uralkodnak rajtunk. Le kell tudnunk csendesíteni az elménket.

Szinte egyből tudjuk, hogyan is kell reagálnunk, ha találkozunk kedves ismerősökkel. Szépen elbeszélgetünk, előfordul sokszor, hogy jót dumcsizunk. Viszont van olyan is, mikor elszakad nálunk a cérna. Vagy éppen a társunknál. Kivetkőzünk önmagunkból, vitába keveredünk, veszekszünk és a végén meg is haragszunk. Puff neki! Épp ezt nem akartuk, hol járt az eszünk, amikor ennyire elvetettük a sulykot? Nem kontrolláltuk a viselkedésünket, és így még haragosdit is játszunk másokkal. De észnél kell lenned akkor is, mikor épp autót vezetsz és hirtelen előtted terem például egy őz a semmiből, nem is érted, hogyan került az úttestre. Gyorsan kell döntened, hogy elkerüld az ütközést. Észnél kell lenned.

De olyankor is a helyén kell, hogy legyen a szíved, mikor érettségizel vagy vizsgázol egy nehéznek tűnő tantárgyból. Mindennek jól kell passzolnia, hogy végül eredményes tudjál lenni. Vagy ha udvarol neked valaki, aki neked is roppantmód tetszik, tudsz-e értelmes mondatokat alkotni? Sokszor minden tudományunk felmondja a szolgálatot, és csak hebegünk, habogunk ilyenkor valamit. Pedig a bensőnkben egészen máshogy érzünk, mint ahogy azt ki tudjuk nyilvánítani.

Tanulság: - mindig tudjuk, mit akarunk! Mindig legyen helyén az eszünk! Mindig ellenőrizzük le, hogy amit kimondunk vagy amit szeretnénk megtenni, az helyes-e vagy sem. Sok konfliktustól óvjuk meg így magunkat. Ha a kritikus helyzetekben is jól tudunk szerepelni, akkor nagy baj már nem fog érni minket, ezért is jó, ha mindig észnél tudunk lenni.