Bizonnyal mindenkinek van egy olyan története, amit nem szívesen mesélne tovább, jó, ha ezeket megtartjuk magunknak. Nem szabad viszont nagyon borúlátónak lennünk, ha a múltbéli hibáinkról van szó. Lehet, ilyenkor szívesen átmennénk egy időkapun, ami helyrehozná az életünket. De ilyen időkapu csak a fantasztikus filmekben van, így hát más megoldásokat kell keresnünk. Ha valami olyat tettél, amit megbántál, ne okold magad emiatt. Légy egy kicsit elnéző önmagaddal szemben. Gondolkodásunk a mestere annak, hogy a rossz érzésekből is tud számunkra megnyugtató megoldásokat találni. Így nincs semmiféle lelkiismeretfurdalás, átéljük még egyszer a régi jelenetet, tanulunk belőle, elhatározzuk, hogy többé ilyen hibát nem vétünk, és nem gondolunk rá ezután. Csak ez lehet a járható út, különben gondban lennénk.

Mindig javaslom ilyen esetekben a meditáció bevonását. Kiváló eszköz arra, hogy a régmúlt sérelmeit feldolgozzuk. Reggel és este egy öt-tíz perces meditáció csodákra képes. Még az alvásunk is helyrejön általa. Gondold el, hogy régebben "rossz fát" tettél a tűzre, vagyis valami nem hagy nyugodni a lelkedben, még mindig agyalsz rajta. Ha megpróbálod más megvilágításba helyezni a történteket, egy kis idő múlva lehet, hogy nem is látod majd olyan borzalmasnak azt, ami történt. Megfogalmazod a magad számára, hogy mi belőle a tanulság, kijavítod, és többször nem lépsz ugyanabba folyóba, vagyis elkerülöd, hogy még egyszer hasonló történjen. Ez a helyes hozzáállás.

Aki nem képes tanulni a maga hibáiból, el van veszve, mert egész életében gyötörni fogja a bánat, hogy miért nem volt akkor régen okosabb. Aki pedig megtanulta a leckét, ő biztosan jól fogja ezután magát érezni, mert megszabadult egy olyan tehertől, ami nyomta a vállát. Letette a terhet önmagáról, így könnyedebben is lélegzik, és tudja, hogy a múlton nem érdemes rágódni, hiszen csak elveszi az időt fontosabb dolgoktól. Tanuld meg a leckét, jól vésd az eszedbe, hiszen a boldogságod múlik rajta. Ki akar egész életében boldogtalanul élni?