Még régebben mentem egy állásinterjúra, és aki fogadott a beszélgetésre mindenképpen akart valami jellemzőt mondani rám. Ezért azzal kezdte a beszélgetést, hogy - mit is mondhatnék most így elsőre. Ön nagyon pontos volt, ennek kifejezetten örülök. - Én nem tudtam addig, hogy ennek a két szónak - légy pontos! - ekkora jelentősége van, de magamban megfogadtam, hogy ezután is betartom mindig azt az időt, amikorra várnak, ha épp egy találkozóról van szó. 

Mindenki örül, ha a megbeszélt időpontban jelenünk meg, hiszen senki sem szeret még csak perceket sem várni, mert az időnk drága, és vissza nem hozható. Otthon is tartsd magad egy meghatározott programhoz, nem szabad, hogy teljesen szétszórt legyél, mert hamar meg lehet szokni, hogy lazábbra engedjük magunkat, és még az otthoni dolgainkat sem tudjuk elvégezni. Természetesen nem kell szigorú szabályokat bevezetni, de egyfajta ritmushoz érdemes tartanod magad. Később észreveszed majd, hogy csak a javadat szolgálja. Nem vagyunk egyformák. Megbocsájtható "bűn", ha valaki késik egy kicsit, de mindenképpen igyekeznünk kell tartani a megbeszélt időpontot.

Én nem szeretek későn érkezni. Így vagyok beprogramozva, és örülök is ennek. Már sokszor vettem hasznát, hogy tartom magam még olyan helyzetekben is, mint egy kórházi időpontegyeztetés. Volt úgy is, hogy hamarabb érkeztem, és nem volt senki a váróteremben, ezért behívtak, és sokkal hamarabb végeztem. Így én nyertem időt, és repdestem a boldogságtól, hogy nem kell hosszú perceket várakozással tölteni. 

Legyél te is jó példa arra, hogy megmutatod saját magadnak is, hogy tudsz pontos lenni, el tudsz készülni mindig időben, és ha megbeszélt időpontod van, nem várakoztatod meg a társadat.