Volt sok könyvem, de nem volt helyem mindet a könyvespolcon tárolni. Így bezsákoltam, és felvittem a padlásra, majd évekkel később jutott csak az eszembe, hogy jó lenne megmenteni őket, de már késő volt, tönkrementek. Így jár az, aki nem becsüli meg az értékeit. Ezért is adtam ezt a címet a bejegyzésnek, - Amit nem használunk, azt elveszítjük. - Így járhatunk bármi mással is, ezért jó ha figyelünk a dolgainkra. 

Így veszíthetjük el a memóriánkat idővel. Ha nem gondoskodunk arról, hogy rejtvényfejtéssel, olvasással, beszélgetéssel eddzük a memóriánkat, bizony berozsdásodik, és idő előtt megöregszünk. Nem tudunk koncentrálni, és sokkal öregebbnek nézhetünk ki, mint valójában vagyunk.

Ha nem mozgunk kellőképpen és kellő időben, az izmaink elkorcsosulnak, nem tudunk később olyan aktívak lenni, mint ahogy azt mi szeretnénk. De nincs semmi sem veszve, ha még idejében kapcsolunk, és idejében gondolkodunk. Figyeljünk ezért az értékeinkre, az életmódunkra, figyeljük a gondolatainkat, hogy jó mederbe tereljük az életünket.

Volt idő, hogy sokáig nem írtam le papírra semmit, mert beteg voltam, és nem gyakoroltam az írást. Később alá kellett írni egy nyomtatványt, és a vége az lett, hogy olyan irkafirka lett belőle, nem tudták azonosítani az írásomat velem. Tanultam is a hibámból, és azóta mindennap gyakorolom az írást, olvasást, és edzem a memóriámat is. Te is figyelj magadra, gondolj bele, gondold végig, mi minden lehet amit elveszíthetünk, ha nem használjuk kellőképpen.