Van, amit nagyon a szívünkre veszünk. Ilyenkor lehet, hogy bujkál bennünk egy kis megbántás, sértődöttség, valamit nem tudtunk úgy elfogadni, mint ahogy jó lett volna. Lehetett ez egy párbeszéd, vagy egy rossz hír, vagy olyan történés, amit nem vártunk, hirtelen csapott le ránk. Ha hajlamosak vagyunk megbántódni, ezeket a sérelmeket nem tudjuk időben feldolgozni, így valószínű, hogy betegség lesz belőle. Vagy harag, vagy összeveszés, de mindenképpen orvosolni kell a bajt. Mit tehetünk, hogy ne legyen így?

Ha fejlesztjük magunkban a megbocsájtás, az elnézés bizonyos szintjét, olyan esetek sem fognak zavarni, amik egyébként nagyon szíven ütöttek minket régebben. Nehéz olyankor megbocsájtani, mikor teli vagyunk dühvel, majd szét vet a méreg minket, és legszívesebben jól megmondanánk a véleményünket arról, ami történt. Közben azonban nem gondolunk arra, hogy leginkább önmagunknak árthatunk ezzel, önmagunkat mérgezzük meg. Hogy az esetleges sérelmeink ne betegíthessenek meg minket, tűrőképesnek kell lennünk, olyan dolgokat is elnézhetünk másoknak, amikről először azt hisszük, hogy mindenképpen érvényesíteni kellene az akaratunkat. Nem mindig jó, ha kimondjuk, amit legbelül érzünk. Ez csak ránk tartozik, mi döntjük el, hogy mit vagyunk képesek befogadni a szívünkbe.

Ne gondold, hogy nincs jogod megsértődni vagy megbántódni. De mindig gondold hozzá, hogy megéri-e neked a sok álmatlan óra, amit azzal töltesz, hogy azon rágódsz, hogy most vajon kinek is van igaza valójában. Én például nagyon sértődékeny voltam régebben. Nem is gondoltam bele, hogy érdemes-e törődni az esettel, ha megbántott valami, én dulifuli módjára csak haragudtam, és haragudtam, egészen addig, míg lehet, hogy épp ez betegített meg. Ezen már sokszor gondolkodtam, és rájöttem, nincs a világon az a pénz, amiért én feláldoznám a nyugalmamat, a békémet, hogy zsörtölődve, mogorván éljem az életem. Neked is azt tanácsolom, hogy ha egészséges jó szívet szeretnél magadnak, első dolgod legyen, hogy felszámolod magad körül az esetleges sérelmeidet, ezeknek kideríted az okát. Épp azért, hogy tiszta szívvel tudjál élni még akkor is, mikor tudod, hogy neked van igazad, de nem bocsátkozol vitákba, nem keresed külön a veszekedéseket. Élj úgy, hogy minden este boldogan és békésen térhessél nyugovóra, az egészséged mindennél fontosabb legyen.