A fenti mondatot valószínű akkor jegyeztem fel tanulságként, amikor negatívabb fázisban voltam. Tulajdonképpen mi gondoljuk, hogy léteznek energiaelszívók, a valóság éppen az, hogy akiket energiaelszívóknak tartunk, ők is ugyanolyan emberek, mint mi, csak valahogyan nem tudunk közös nevezőt találni amikor beszélgetünk egymással vagy ha dolgozunk egymás közelében. Egyszerűen más a természetünk, és ez nem mindig kedvezően hat az egymás közti viszonyunkra. Ahogyan gondolkodunk éppen (pozitívan vagy éppen negatívan), az határozza meg, hogy tudunk-e jól kommunikálni a társunkkal. És, ez dönti el sokszor, hogy valakit szimpatikusnak vagy ellenszenvesnek tartunk. Rossz passzban vagyunk, ilyenkor átértékelődnek a fontos dolgok is az életünkben, máshogy reagálunk, mint szeretnénk.

Tehát, nem biztos, hogy a társunkban van a hiba, ahogy azt első látszatra véljük. De nem is bennünk van a hiba, csak valahogyan nem passzol a stílusunk egymáshoz, ezért gondoljuk, hogy valaki rossz hatással van ránk. Mit tudunk tenni ilyen esetben? Az első gondolatunk természetesen az, hogy távol tartjuk magunkat azoktól a társainktól, akikről azt hisszük, hogy negatívan befolyásolják a gondolatmenetünket. Ezt viszont nem mindig tudjuk kivitelezni, mert nem mehetünk el mindig arról a helyről, ahol tartózkodunk, mert éppen dolgozunk vagy éppen sorban állunk a pénztárnál és fizetni szeretnénk. Legjobb ha próbáljuk gondolatban semlegesíteni a számunkra ártó helyzetet, megpróbálunk másfelé koncentrálni, eltereljük kicsit a figyelmünket, amennyire csak tudjuk.

Ha semmilyen trükk nem használ, nem tudjuk semlegesíteni a negatív erőket, gondoljunk arra, hogy semmi sem tart túl sokáig egyfolytában, és hamarosan megszűnik körülöttünk az a rossz helyzet is, amit annyira szeretnénk már magunk mögött hagyni. Türelemre kell inteni a figyelmünket, és ha sikerül elcsípni olyan boldogságos pillanatokat éppen most, amik megnyugtatnak, akkor ezeket kell erősíteni, ezekbe kell belekapaszkodni, hiszen csak mi határozzuk meg, hogy milyen gondolatok, milyen információk kaphatnak helyet a fejünkben. Gondoljunk arra, hogy energiaelszívók nem léteznek, csak a mi gondolatvilágunk most épp olyan, hogy nem tudunk jól reagálni a minket érő ingerekre.