Ezt a bejegyzést mindenképpen magamnak szánom, mert notórius problémagyártó vagyok. És ráadásul még annyit aggodalmaskodom néha egy-egy problémán, hogy az már nem egészséges. Ezért is próbálok pozitív hangnemben írni ebben a blogban, hiszen csak akkor tudunk előrébb lépni, ha optimistábban szemléljük a világot. Minden problémát egy feladatnak kell felfognunk, azt hiszem, hogy ezt már te is hallottad. Ha csak feladatként nézünk egy nagyon nehéznek tűnő problémára, akkor máris eszünkbe juthatnak megoldások, tervek, amiket lehet, hogy nem is olyan nehéz megoldanunk. A megoldás mindig a mi kezünkben van, csak nem mindig vesszük észre.

Tehát nincs probléma (el van felejtve), de van helyette megoldandó feladatunk. Első dolgunk, hogy eldöntsük, mi magunk meg tudjuk-e oldani, vagy segítségre is szükségünk van. Mindkét esetben a megoldás felé törekszünk, és megoldás mint tudjuk, mindig mindenre van. Ha mégsincs, akkor azt el kell felejteni, azzal nem is éri meg foglalkozni. Ha állandóan problémázunk valamin, elmegy a drága időnk, ráadásul nem haladunk semmit. És még ha másokat is bevonunk a saját kis problémakörünkbe, akkor azt nevezzük önsajnáltatásnak, hiszen ki kiváncsi arra, hogy nekünk épp mi nem sikerült az életben. Mindenki a saját dolgával van elfoglalva, és nem szereti, ha pluszban még más nehézségeivel is neki kell foglalkoznia.

A probléma már eleve negatív csengésű fogalom, ezért ebből sokat gyártani igazán nem érdemes. Inkább feledkezzünk bele olyan tevékenységekbe, amik örömmel töltenek el minket is, és örömöt szerzünk vele másoknak is. A probléma szót egyszerűen ki kellene vonni a forgalomból, mert sok stressz alapja, és nem jutunk sokszor egyről a kettőre, mert csak morfondírozunk a negatív gondolataink között. Ezért kérlek téged is, de főleg önmagamat is, hogy sok humort vigyünk az életünkbe, játsszunk, nevessünk inkább, minthogy önmagunkat marcangoljuk. Ne gyártsunk problémákat, helyette inkább tervezzünk, tűzzünk ki célokat magunk elé, és törekedjünk arra, hogy minél több sikerélményünk legyen.